Különleges építészeti bravúrt testesít meg a Magyar Zene Háza a budapesti Városligetben. A homlokzati üvegtáblák alkotta falat alátámasztó gerendák is üvegből készültek, ami azért óriási kihívás, mivel ezek nem csak dekoratív elemek, hanem fontos statikai szerep hárul rájuk. Az üveg a nyitottságot szimbolizálja, hiszen „a zene mindenkié”.
A Magyar Zene Háza minden bizonnyal a magyar főváros – világsajtót bejáró – ikonikus épülete lesz, amikor 2021-ben átadják. Sou Fujimoto, japán sztárépítész extravagáns álmát egy hullámzó házba komponálta, ahol a zene és a természet találkozik. A felülnézetből gombára emlékeztető épület teteje szinte „lebeg”, ahogy a hang is hullámokban rezeg.
A harmonikus, könnyed és légies építmény a Városligeti tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében helyezkedik el, és a park szerves része lesz: a fény úgy árad majd fentről és oldalról is, ahogyan Gaudí oldotta meg furfangos épületeit Barcelonában. Az épület teteje a városligeti lombkorona alatt marad, segítve ezzel a harmonikus beolvadást. Az ún. „fénykutak” és az üvegfalak miatt a koncertek hallgatói úgy érzik majd, mintha a zenészek a parkban muzsikálnának. Nem hiányozhatnak a modern és környezetbarát technikai megoldások sem.
Az épületben található három szint különböző tartalmi funkciókkal rendelkezik: egy múzeum, az előadó művészet és a zenepedagógia is helyet kapnak itt, persze átjárható, transzparens módon, ily módon is egymást támogatva.
Sou Fujimoto a tervezésnél arra törekedett, hogy a zenét, mint Magyarország fontos kulturális hírvivőjét egy „dallamos” épületben örökítse meg. Egyik fő érdeklődési köre ugyanis saját megfogalmazásában „az épített környezet integrálása a természetes környezetbe”.
