Advent tanítása nem csak hívőknek
A budapesti Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom nem csak a hívek megszentelt gyülekező helye, de turisztikai látványosságként is nyitva áll. A 975 éves múltra visszatekintő keresztény közösség nevében Dr.Osztie Zoltán plébános atya ezúttal advent és karácsony szokásainak történelmi és hitbéli hátterét osztotta meg edukációs délután keretében. (Címfoto: Oltárkép az adventi koszorúval, készítette: Pap Mária)
Greccio, az új Betlehem
A keresztény egyház önmaga létezését Jézus születésétől számítja. A születést viszont sokáig nem ünnepelték, mivel az időszak a pogányok kicsapongásoktól sem mentes fényünnepével esett egybe. Assisi Szent Ferenc azonban 1223-ban Greccio-ban élőképként jelenítette meg a Megváltó születését. Így az itáliai kisváros „új Betlehemmé” változott. Az élményszerű, személyes megtapasztalás sokkal hatásosabb volt a hívő emberek számára, mint maga az intellektuális, elvont hit. A ferences lelkiség középpontja azóta is a jászol, a megtestesült ige misztériuma. A szokás tovább áradt a civilizált világban és a modernkori színjátszás eredetét is ide vezetjük vissza (vagyis nem az ókori görög hagyományokra).
Születéstől szenvedésre ítélve
A gyermek Jézus a jászolban nem valami megkoronázott királyi gyermek, azzá az ünnepi liturgia később emelte őt, hanem egy kiszolgáltatott és kitaszított csecsemő az istállóban. A kisded életének első pillanatától kezdve jelen van az előrevetített szenvedés, a világ istentagadása, mely nincstelen vándorként sorsszerűen kíséri és űzi őt egészen a kereszthalálig.
A betlehemi jelenet szereplői üzenetet hordoznak. Az istállóban a szent család állatok között lel menedékre. Az ökör és a szamár a vád jelképei az Ószövetség népének: lám, az oktalan állatok felismerik a Megváltót, ti pedig nem! A pásztorok a zsidó népet jelképezik, a három királyok pedig a pogány népeket. A kereszténység univerzalizmusa ez: Jézus, Isten fia, az egész emberiség megváltójaként érkezik a földre.
Advent, azaz úrjövet
Advent időszakában tehát a Megváltó születésére várunk. Az advent, mint latin kifejezés jelentése nem más, mint adventus Domini, úrjövet, az Úrnak érkezése. Négy vasárnapot foglal magában, egy ünnepre való felkészülési, előkészületi, egyben bűnbánati és böjti időszak is. Az örökzöld adventi koszorún a három lila gyertya a bűnbánat színe, a harmadik vasárnapon viszont a rózsaszín gyertya, azaz az öröm lángja lobban fel. A négy vasárnap Krisztus négy eljövetelét jelképezi.
Facsillárból örökzöld koszorú
Az adventi koszorú egyébként a 19.században jelent meg, nem liturgikus szimbólum, de mára nagyon elterjedt. Világi helyeken, például a munkahelyeken, a családban és a kereskedelemben is alkalmazzák. Johann Heinrich Wichern, hamburgi protestáns lelkész az általa megalapított gyermekotthonban először egy kör alakú facsilláron naponta gyújtott újabb és újabb gyertyákat, összesen huszonnégyet. A fakarika később fenyővesszőből font koszorúra változott, a 24 gyertya négy gyertyára egyszerűsödött és az adventi vasárnapokra korlátozódott. A négy gyertya szimbolikája az egyik magyarázat szerint: hit, remény, öröm, szeretet.
Az adventi időszak végén pedig ott a karácsony, a gyermek Jézus tényleges születése. Az örökzöld karácsonyfa és alatta a szeretet ajándékai várnak, melyek lehetőség szerint ne csak tárgyiasult formában, hanem jócselekedetek képében is érkezzenek meg közénk.
Az edukációs délutánra szóló meghívást köszönjük a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Plébániatemplomnak. Az ünnepi alkalmakat és a templom látogatási rendjét itt találják.
Olvasóinknak, követőinknek kívánunk áldott, meghitt ünnepeket ezzel és korábbi adventi cikkünkkel is!
A legjobbkor.hu szerkesztősége