A mérlegképes könyvelő tanfolyamon, ahová egy gyenge pillanatomban beiratkoztam, épp az adózás csínját-bínját tanuljuk. A tanárnő olyan lelkes és odaadó, mintha a legmagasabb művészetről lenne szó: és tényleg! Aki hajlandó elmélyülni a magyar adórendszer rejtelmeiben, az a verstanulásnál is nehezebb, kreatív agytornával ér fel. A tanárnő szerint „a magyar könyvelők ezért a legokosabbak a világon”. Kis hazánkban közel negyven féle adónem létezik jelen pillanatban (2021.tavaszán) és a szabályok állandóan változnak.
Van először is az egykulcsos SZJA (személyi jövedelem adó, 15 %, ugye ismerős?). Mióta 1988-ban Kupa Mihály pénzügyminiszter kezdetlegesen bevezette, azóta a rendszer egyre csak „finomodik”. Értsd: bonyolódik. Vannak az összevont adóalapba sorolt jövedelmek, mint például a nem önálló tevékenységből származó munkabér, a béren kívüli juttatás, az önálló tevékenységnek minősülő megbízási jogviszony jövedelme, az ingatlan bérbeadás és az egyéni vállalkozói kivét. A vizsgán nagy kedvenc buktatók az adóalap-kedvezmények és az ő – szigorú – levonási sorrendjük. Első a NÉTAK (ez a legritkább: ennek szellemében a négy- vagy többgyermekes anyák egyáltalán nem fizetnek SZJA-t például a munkabér vagy a megbízási díj után, és ez rendjén is van). Aztán jön a személyi kedvezmény, ami bizonyos tartós betegségek esetén igényelhető, ezután az első házas kedvezmény és a családi kedvezmény a gyerekek után. Utóbbiból amit pedig nem tudtál érvényesíteni, mert nincs annyi jövedelmed, annak 15 %-át még mindig jóváírhatod TB-járulék kedvezményként. Isteni!
Vannak ezen kívül az elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az őstermelői tevékenység bevétele és jövedelme. Meg olyan is van, hogy vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA), aminek a mértéke – váratlan fordulat! – nem 15, hanem 9 %. Miért is? Mert ez hasonlítani szándékozik a TAO-ra (társasági adó).
A TAO (9 %) szintén csupa bűbáj. Az adózás előtti eredményből kell kiindulni, ahonnan azonban igen hosszú és rögös út vezet a tényleges adóalap megállapításáig. Mégpedig azért, mert számtalan adóalapot csökkentő és növelő tétellel kell számolni, és ezeket borzasztó könnyű összekeverni. Ha pedig nagy nehezen eljutottál a tényleges adóalaphoz, akkor is óvatosnak kell lenned, mert lehet, hogy nem is ez után, hanem az ún. jövedelem nyereségminimum után kell lerónod a sarcot, ami viszont a bevételed 2 %-a. Az már csak hab a tortán, hogy a számított adóból is levonhatsz végül bizonyos tételeket, pl. beruházási hitel kamatát, persze csak az adó 70 %-áig.
Mondjuk, hogy idáig értjük. Azonban mi lehetett vajon a jogalkotói szándék a KIVA (kisvállalati adó, 11 %) bevezetése mögött? Ez ugyanis a társasági adó helyett van egy bizonyos kedvezményezett körnek kitalálva, aki kisvállalat 3 milliárd forint árbevételig és max. 50 fő munkavállalóval, de ez közben felmehet 6 milliárdra és 100 főre. Oké, viszont az adóalapot főszabályként a személyi jellegű kifizetések adják, tehát nem ösztönöz – szerintem – a munkahelyteremtésre, mert a kifizetett bérekkel arányosan nő az adóteher is.
Privilegizáltak bizonyos foglalkozási ágak, jellemzően a szellemi szabadfoglalkozásúak, a művészek és a sportolók. Nekik van az EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás), ami nem csak egyszerű, de igen barátságos is. A bevételi korlát alapvetően 60 millió forint évente, de az országosan elismert szakágazatok első osztályú élsportolói, nemzetünk nagyjai 500 millió(!) forint éves bevételig élvezhetik az áldásos 15 %-os adókulcsot, amiből 9,5 % az SZJA fedezeti aránya, a többi TB-járulékra megy.
Nagyon finom tanulni még a helyi adókat, amik az önkormányzatok költségvetését gyarapítják. Az ide vonatkozó törvény választékos étlapot kínál, bevezethető az építményadó, a telekadó, a gépjárműadó, a kommunális adó és a kitudjamégmilyen adó. Közös bennük, hogy vagyonadó típusúak (azaz máshol megszerzett jövedelemből teljesítendők). Kivétel és egyben „kedvencem” a helyi iparűzési adó, ahol – a jogszabály szerint – a számításokat forintban és 6 (hat!) tizedesjegyig kell elvégezniük a bevallóknak és ilyképpen a gyanútlan mérlegképes könyvelő tanoncoknak is, ha nem akarnak nulla pontos feladatot beadni a vizsgán.
