Génmódosított élelmiszerek

2021.05.23. | A szerző: Pap Mária, Egészség, Életmód És Egészség

Félelmetes rejtély, de kikerülhetetlen. Habár a géntechnológiával módosított organizmusok (GMO = genetically modified organism), mint élelmiszer alapanyagok, széles körben jelen vannak, néha azonban zűrzavart okoz, hogy mit is jelent ez valójában. Az Egyesült Államok – mint a génmódosítás úttörője – élelmezési és gyógyszerügyi hivatala, az FDA, tudományosnak szánt információkat nyújt a fogyasztóknak. Cikkünk az FDA Feed Your Mind oldalon megjelent tájékoztatás alapján készült.   

A „GMO” egy általános kifejezés, amelyet a géntechnológiával előállított élelmiszerek leírására használnak. A GMO (genetikailag módosított organizmus) olyan növény, állat vagy mikroorganizmus, amelynek örökítő anyagát (DNS vagy dezoxiribonukleinsav) laboratóriumi körülmények között megváltoztatták – például kicserélték egy másik organizmusból származó örökítő anyaggal – és ezzel felgyorsítják a „fajtanemesítés” folyamatát. Tudományos deklarált célja eredetileg: a gyorsan szaporodó földnépesség táplálása. Elterjedése a 90-es években vette kezdetét. 

Közismerten génmanipulált, vagy legalábbis gyanús élelmiszerek: szójabab, gyapot, kukorica, lucerna, alma, repce, papaya, burgonya, tök, cukorrépa, ananász, egyebek mellett. A génmódosított kultúrák könnyen termeszthetők, mert jobban ellenállnak a betegségeknek és a rovaroknak. Mindaddig, míg a betegségek és a rovarok is génmanipulálják önmagukat és támadnak újra. Hasonlít mindez a hackerek, vírusok és vírusirtók elszánt küzdelmére az internet világában. A gond azonban, hogy ezeket meg is esszük. 

A génmódosításnak különben nagy hagyománya van, hiszen régóta kísérletezik az emberiség a fajták keresztezésével, hogy jobbá, hatékonyabbá, gazdaságosabbá tegye a termesztést. Csak míg megboldogult Bálint gazda a kertjében a gyümölcsfákat ojtogatta egymásba és több szezont várt az eredményre, a jobb termésátlagra, a szebb kinézetű gyümölcsre vagy a hosszabban tárolható almára, a laboratóriumokban ennél sokkal lázasabb munka folyik. 

Az FDA szerint ugyan akkor a GMO-élelmiszerek ugyanolyan biztonságosak, mint a nem módosított organizmusok. Ugyanis – állítják – hosszú kísérleti periódus, próba és teszt előzi meg, mielőtt piacra kerülhetne egy új növény vagy állat módosított szaporítóanyaga. Például néhány GMO-szójabab az ún. transzzsíroknál jóval egészségesebb olajokat tartalmaz, állítják.  

A GMO-élelmiszerek valószínűleg nem okoznak gyakrabban vagy súlyosabb allergiát, mint hagyományos társaik. (Hogy mit tekintünk hagyományosnak, mára már az sem biztos.) A GMO-k kifejlesztésekor a tudósok szigorúan modellezik és tesztelik, hogy az allergének ne kerüljenek egyik ételből a másikba.

A GMO-k ezen felül csökkenthetik a rovarirtó, kártevő irtó szerek használatát, mivel például olyan védőanyagot építenek be, melyek önmagukban ellenállóvá teszik őket. Bizonyára ez is jogos igény, hiszen a vegyi anyagokat sem tanácsos fogyasztanunk.

Megállíthatatlan folyamat tehát, és a biomérnökök serényen dolgoznak a további fejlesztéseken, mi pedig észre sem vesszük – hiába az előírás, hogy fel kell tüntetni – , hogy milyen élelmiszert is vásároltunk meg az áruházak polcairól. Csak a saját kiskertedben lehetnél biztos(abb), de az ma már szinte úri huncutságnak számít, mert legtöbbünk krónikus idő- és – az urbánus világban – kerthiányban is szenved.  

NÉVNAPOK

Izabella és Dalma

KÖVESS MINKET!

AJÁNLÓ

Share This

Megosztás

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!