Három nemzet kincsei Gyulán

2021.10.21. | A szerző: Pap Mária, Belföldi utazás, Utazási tippek

Három nemzet emlékei Gyulán

A magát történelmi fürdővárosnak aposztrofáló délkelet-magyarországi kisvárosról mindenkinek a gótikus téglavár és a gyógyfürdő jut elsőként eszébe. Pedig a román határ mentén fekvő település egyszerre három nemzet kulturális kincseivel is büszkélkedik: a magyar, a német és a román népesség békés együttélésének évszázados bizonyítékait mutatjuk be. (foto: Ladics-ház by visitgyula.com)

Visszatelepülés a török pusztítás után

Gyula török utáni történetét 1714-től számítjuk (forrás: wikipedia), mert ekkor kezdődhetett a tartós visszatelepülés a korábban jelentősen elnéptelenedett vidékre. A kuruc szabadságharc leverése után a bécsi császári udvar kincstári igazgatás alá vette a visszafoglalt területeket és kettős közigazgatást hozott itt létre. A kamarai és megyei közigazgatás 1720-ban szűnt meg, amikor Harruckern János, udvari hadiszállító kapta meg a megye legnagyobb részét. A lakosság magját ekkor mintegy 20 magyar betelepülő  család alkotta, akik az egyébként alacsonyan fekvő vidék legmagasabb pontján és annak környékén építették fel házaikat.

Magyarváros, Németváros, Románváros

A török ellen harcoló várőrség tagjai között voltak rácok és románok is. Néhány román család a haderő felbomlása után is Gyulán maradt, és megteremtették a mai Románváros – más néven: Miklósváros – alapjait. Majd 1723-tól Harruckern gazda több hullámban németajkúakat telepített ide a Rajna vidékéről. A németek később létrehozták saját autonóm közigazgatással rendelkező, Németgyulának nevezett településüket, amit több mint 100 éven keresztül sikerült fenntartani, ma már azonban – Gyula szerves részeként –  Németvárosnak nevezzük.

Népek, házak, vallások

A vegyes nyelvű és vallású népességnek köszönhető, hogy Gyula rendkívül gazdag templomokban: a római katolikus, a református, a román ortodox egyház egyaránt megtalálható itt mind a mai napig. (Kis érdekesség, hogy 1722-ben még megvolt a török mecset és két minaret is, amire ma már csak egy tábla emlékeztet az Almásy-kastély parkjában.)

Gyula központjában, az ún. Magyarvárosban, a vidéki polgárság életének beszédes emléke a Ladics-ház. A paraszti élet ábrázolása sok helyen visszaköszön, de a vidéki polgárságról kevesebb a fennmaradt emlék. A 19. században jegyzői lakásként épült földszintes polgárház öt generáció használati tárgyait mutatja be, valamint Borbála asszony vérfagyasztó legendáját is megismerhetjük, kinek nyughatatlan lelke mind a mai napig visszajár… (Forrás: gyulakult.hu)

Németvárosban találjuk az Erkel Emlékházat, mely a himnusz szerzőjének Gyulán töltött gyermekkorát idézi. A 18.században épült kántorlakás és iskola a magyar nemzeti opera megteremtőjének állít emléket, egyúttal a kántor-tanító apát és a családot is bemutatja. Terminálokon tanulmányozhatók más népek himnuszai, illetve a berendezett osztályteremben korabeli iskolai feladatokat oldhatunk meg. Az emlékszoba a zeneszerző személyes tárgyait őrzi, de az Erkel család hálószobáját, szalonját és konyháját, így életvitelét is megismerhetjük.

foto: Erkel Emlékház by visitgyula.com

A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének neobarokk műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicorești család. Az első román ortodox templomot 1721-ben fából építették. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban található. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít. A szentképek Arsa Teodorovici alkotásai, az ikonokat fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti. (Forrás: visitgyula.com)

Kedvelt hotel és üdülőpark Gyulán a Hőforrás

 

 

 

NÉVNAPOK

Jusztin

KÖVESS MINKET!

AJÁNLÓ

Share This

Megosztás

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!