Jogosultsági idő a „nők 40” nyugdíjhoz

2021.05.19. | A szerző: Pap Mária, Anyagi biztonság, Öngondoskodás

A kedvezményes nyugellátás igénybevételéhez érdemes áttekinteni a jogosultsági feltételeket. 

A „nők 40” legfontosabb szabályait a TB-törvény tartalmazza (1997. évi LXXXI. törvény). A törvény kimondja, hogy az életkorától függetlenül jogosult az öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági időt tud felmutatni. Ez sokaknak jó hír lehet, fontos azonban tudni, hogy a jogosultsági idő és a szolgálati idő két különböző fogalom és nem fedik le egymást egy az egyben. Röviden: nem minden szolgálati idő számít jogosultsági időnek a „nők 40” szempontjából.

Lényeges főszabály, hogy a 40 év jogosultsági időn belül legalább 32 évre keresőtevékenységet vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyt kell tudni igazolni. Egy tekintet alá eső jogviszonyok: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az esetleg másképp nevezett, de ezekkel egyező szolgálati idő, amit 1998. január 1-jét megelőzően szereztünk.

A gyermekek otthongondozási díja vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén rövidebb időtartam, a harminckét év helyett harminc év is elegendő.

A jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet (mármint ennyivel kevesebb is elég a 32 év helyett). 

A fenti jogviszonyokkal megszerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §-ában találjuk.

Bizonyos szolgálati idők viszont nem vehetők figyelembe „nők 40” jogosultsági időként. 

  • az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
  • a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje,
  • a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama és
  • a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.

Ezek a szolgálati idők nem vesznek el, a nyugdíj összegénél figyelembe vételre kerülnek, de „nők 40” jogosultsági időként nem. 

Például egy három éves főiskolán 1998. előtt diplomát szerző hölgy, aki 21 éves korától 61 éves koráig folyamatosan dolgozik,  így negyven év keresőtevékenységgel megszerzi a jogosultságot  és nyugdíjba megy. A nyugdíja összegét a 43 év szolgálati idő alapján fogják kiszámítani. 

A „nők 40” nyugellátás öregségi teljes és egyben végleges nyugdíjnak fog minősülni. 

A véglegesség azt jelenti, hogy ha nyugdíjasként tovább dolgozik és betölti a születési éve szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíját már nem fogják átszámítani, azaz további szolgálati időt nem szerez.  

Ha nyugdíjjárulék köteles keresőtevékenységet folytatott 2020. július 1. előtt, a 0,5 százalékos mértékű nyugdíj növelésre szerzett jogot. 

A munkáltató számára egyébként igen gazdaságos lehet, ha egy tapasztalt, teljes munkaerőnek számító nyugdíjas munkatársat foglalkoztat, mert sem járulékot, sem foglalkoztatói közterheket nem kell fizetnie, és ez a munkabéren kívül a megbízási jogviszonyra is kiterjed.  

Különös szabály azonban, hogy a közszférában történő foglalkoztatás idején a nyugdíj szüneteltetésre kerül.

A munkavállaló nyugdíja mellett folytatott keresőtevékenységének jövedelme után csak személyi jövedelemadót fizet (jelenleg 15 %). 

NÉVNAPOK

Gerzson

KÖVESS MINKET!

AJÁNLÓ

Share This

Megosztás

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!