Kriptovaluta az új arany? (1) – A blokklánc-technológia fejlődése

2021.12.25. | A szerző: Pap Mária, Anyagi biztonság, Befektetés

Egyre nagyobb teret nyer a blokklánc-technológia. A mai ötvenesek, hatvanasok korosztályának nem feltétlenül ismert vagy követhető, hogy miről is van szó. Gyermekeink korosztálya egyre jobban kiismeri magát és használja is, de nekünk általában idegen ez a technológia. Pedig nem árt megismerkedni vele, mert lehetséges, hogy a jövő logisztikai, fizetési, befektetési eszközével állunk szemben, netán az új arannyal…

Blokklánc a kezdetekben

1998-ban Nick Szabo kidolgozott egy mechanizmust egy decentralizált digitális valuta számára, ami ugyan soha nem valósult meg, de később a bitcoin-architektúrának, a blokklánc-technológia első gyakorlati megvalósulásának az alapja lett. (A „decentralizáltság” azt jelenti, hogy egyik állam sem kontrollálja, közösségi instrumentumként működik. A szerk.)

Hamisítás kizárva

„A blokklánc egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon. Abban különbözik a hagyományos adatbázisoktól, hogy az információk nem egy centralizált hálózaton – azaz egy vagy több központi szerveren –, hanem egy elosztott hálózaton tárolódnak, melynek részei független entitással rendelkeznek. (Tehát privát számítógépek egész láncolata dolgozik a rendszerben. A szerk.)

Felépítését tekintve egy blokk rekordokat tartalmaz, valamint meta-adatokat, amik keletkezésének időpontjához és az előző blokkhoz kapcsolják. Miután egy rekord bekerül a láncba, többé már nem lehet kitörölni vagy módosítani.

Új, virtuális fizetőeszköz a kriptovaluta

A blokklánc-technológia használatával új, virtuális fizetőeszközök robbantak be a hétköznapjainkba. 2009. január 9-én Satoshi Nakamoto (álnév) alkotta meg a bitcoint (az első kriptovaluta. A szerk.)  Nem volt tökéletes megoldás, sok hibát (sérülékenységet) tartalmazott, amit az évek alatt folyamatosan javítottak.” (forrás: fortix.hu)

Hatszázmillió dolláros pizza

Bár a bitcoint arra alkották meg, hogy fizetni lehessen vele, de értéke eleinte nem volt. 2010-ben azonban már feljegyezték az első, bitcoinban megvalósuló fizetési tranzakciót: az Amerikában élő magyar származású Hanyecz László egy pizzériában vásárolt egy pizzát, 10.000 Bitcoinért. Ez az összeg mai árfolyamon közel 600 millió US dollárnak felel meg. (Simán hasonlítható ez ahhoz, mikor egy az ismertséget és jólétet még hírből sem ismerő művész egy festménnyel vagy költeménnyel fizeti az ebédjét, amivel aztán a kocsmáros később vagyonokra tesz szert…)

További, javított blokklánc-technológiák

Később a bitcoinból további, javított blokklánc-technológiák nőttek ki. Ezek közül az Ethereum lett az egyik legnagyobb kriptopénz és platform, sokkal nagyobb tudással. Kifejlődött az ún. okosszerződés , ami lehetővé teszi a tranzakciós felek közötti megállapodás visszavonhatatlan írásba foglalását a blokkláncon. A szerződés előre meghatározott feltétel szerint automatikusan teljesül, harmadik fél bevonása nélkül. És persze bármikor visszakövethető, hozzájárulva ezzel az átláthatósághoz, a piac tisztulásához.

Sok mindenre jó a blokklánc

Hétköznapi szinten sok más területen is alkalmazható a blokklánc-technológia, éppen a transzparencia, visszakövethetőség áldása okán. Létezik már fotójogokat kezelő platform (KodakCoin). Az egyik gyémántkereskedő a drágakövek útját kíséri a bányától az ékszerboltig, a származás és jogtisztaság biztosítása céljából (De Beers). Egy szállítmányozó a gyógyszerek eljutását felügyeli a gyártótól a fogyasztóig, életeket mentve a gyógyszerhamisítás visszaszorításával.  (DHL és Accentura).

Digitális főkönyv, virtuálisan kőbe vésve

„Vagy másképp megfogalmazva, a blokklánc egy közös megegyezéssel létrehozott, elosztott, digitális főkönyv, amely teljesen transzparens, az összes résztvevő számára látható, és utólag már nem megváltoztatható. Épp e sajátosságai miatt elsősorban olyan területeken érdemes alkalmazni, ahol a transzparencia, a hitelesség és a megbízhatóság kiemelkedően fontos szempont. Ilyen például a bankszektor, a szállítmányozás vagy az ellátási láncok.” (forrás: computerworld.hu)

A blokklánc, mint technológia, ellenállhatatlanul beszivárog az életünkbe. A MasterCard saját átutalási szolgáltatásra kért szabadalmi oltalmat, vagyis az amerikai hátterű bankóriás blokkláncra épülő fizetési rendszerben gondolkodik.

Az államigazgatásban is fokozatosan teret nyer a blokklánc, de az átláthatóság nem lesz-e túlzó, személyiségi jogaink megfelelően védve lesznek-e? Számos etikai és jogi kérdés merülhet fel.

A cikk második része a kriptovalutákról szól.

 

 

NÉVNAPOK

Dezső

KÖVESS MINKET!

AJÁNLÓ

Share This

Megosztás

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!