Abraham Maslow (1908-1970), orosz-zsidó származású amerikai szociálpszichológus ma is mértékadó és szemléletes rendszert dolgozott ki az emberi szükségletek egymásra épülő hierarchiájának terén. Ezt nevezzük Maslow-piramisnak, melyet a munkaadóknak is érdemes figyelembe venni.

Ezt ma is messzemenőkig használjuk az oktatásban, tudatosan vagy tudattalanul a családi életben, a társadalomban és persze a munka világában is. A motivációs elmélet pofonegyszerű lényege, hogy csak akkor tudja magát az ember magasabb szinteken kibontakoztatni, ha az alapvető szükségletei kielégítően fedezve vannak. Leegyszerűsítve: ha van mit enni és inni, akkor nem vagyunk rákényszerítve arra, hogy vadásszunk és gyűjtögessünk, elkezdhetünk azonban például szerszámokat készíteni, hogy a jövőben még hatékonyabbak legyünk. 

Növekedési motívum

Mint ismert, Maslow 5 szintre osztja az emberi szükségleteket, amelyek egymásra épülnek. Az első 4 szintet hiányszükségletként, a legmagasabb szintet pedig növekedési motívumként írja le. Ha a hiányszükségleteket nem elégítik ki, ennek fizikai és érzelmi következményei lehetnek. A növekedés igényét azonban soha nem lehet teljes mértékben kielégíteni.

A vállalatvezetésnek tudnia kell, hogy minél magasabb szintet érnek el az alkalmazottak a szükségletek piramisán, annál produktívabbak lesznek a vállalat számára. (Nem véletlen, hogy a vállalati jutalmazási rendszerek gyakran az evéssel, ivással, nyaralással függnek össze – ld. például SZÉP-kártya.)

A piramis legalsó – első – szintjén helyezkednek el az élettani igények. Ezek a legalapvetőbb fiziológiai szükségletek, ahhoz, hogy az emberiség fennmaradjon, szüksége van oxigénre, vízre, ételre és valahol laknia is kell. A fajfenntartás szintén ide sorolható. 

Így tehát a vállalatvezetők igen jól teszik, ha konyhát, hűtőszekrényt, menzát, ebédidőt biztosítanak az alkalmazottaknak. 

A következő – második – szint a biztonság szükséglete. Amint a fiziológiai szükségletek kielégülnek, az emberek a biztonságra törekszenek. Védelem, stabilitás, rend, pénzügyi és szociális biztonság a legfontosabbak. A megértés igénye, az ismeretlentől való félelem alapvető emberi tulajdonság, törekszünk a biztonságos környezet fenntartására, ezt komfortzónának is nevezzük. 

Egy egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtése a munkáltatók részéről fontos követelmény, de a dolgozóik anyagi biztonságát is illik megteremteni megfelelő javadalmazással. 

A piramis alulról harmadik szintjén találjuk a társadalmi szükségleteket, az ún. szociális igényeket. Ha a szükségletek első két szintje rendben van, akkor az ember társadalmi jellege és a társadalmi kötődés iránti igény kerül előtérbe. Ez a kommunikáció, közösség, család, barátságok szintje, egy biztonságos szerep és pozíció elérése az egyén számára a társadalomban.

A munkavállalók termelékenységének növelése szempontjából a vállalat munkahelyi légköre is meghatározó. A munka és magánélet egyensúlya, a csapatépítés, konfliktuskezelés mind ide tartoznak. 

A következő – negyedik – szinten jönnek az egyéni igények. Szeretünk hasznosan cselekedni, elismerést kapni érte, megbecsülést és stabilitást érezni. Itt azonban már megnőnek a különbségek: van, akinek a hatalom a fontos, mások számára a pénz a minden, megint mások a szerető környezetet, családot többre értékelik. 

A vállalati vezetők pénzügyi és mentális motivációval, lehetőleg egyénre szabottan, ösztönözhetik munkavállalóikat a jobb teljesítményre. 

Maslov piramisának tetején áll az önmegvalósításra való igény és motiváció. Ebben az összefüggésben az ember szeretné a legteljesebben kibontakoztatni képességeit, fejleszteni kreativitását, vagyis szeretne értelmet adni a saját életének. 

A vállalat akkor a leghatékonyabb és legeredményesebb, ha az alkalmazottak képesek önmagukat fejleszteni és teljes potenciáljukat felhasználni. Nem árt személyre szabott képzési lehetőségeket kínálni, illetve jelentős feladatokban kibontakozni engedni és ösztönözni a munkavállalókat, egyúttal méltóképpen elismerni azt. 

Maslow modell 1970

Mint minden elméleti modellt, Maslov szükségleti piramisát később sok kritika érte. Mivel a kutatást megfigyelésre és nem mennyiségi adatokra alapozta, ezért a modellt nem is lehet kielégítően ellenőrizni. Sok benne az általánosítás. Maslow a piramis csúcsát tekintette az emberi fejlődés végpontjának, ez lehet rugalmatlan és korlátozó. A piramis csak a nyugati kultúrákban állja meg a helyét, ahol az individualizmus a fő társadalmi szemlélet. 

Ennek ellenére az ötlépcsős modellt mind a mai napig széles körben használják és idézik. 

A cikk forrása németül megjelent itt. 

Anyagi biztonsághoz cikkek még.