Egy tisztességben és békebeli nyugdíjas állásban megőszült halánték nagy kincs. Mára azonban szinte teljes mértékben vágyálommá, irrealitássá vált. Valószínűleg egy kezünkön meg tudjuk számolni azon ismerőseinket – ha találunk ilyet egyáltalán – aki egy munkahelyen dolgozta végig az életét, ott megbecsülték, nyilvántartották, s – a rendszerváltás óta is folyamatosan – igazolhatóan fizették utána a nyugdíjjárulékot. Ugyanő parancsra belépett majd szintén parancsra visszalépett a magánnyugdíjpénztárból, normális átlagfizetést tudott produkálni, elegendő szolgálati évet, elérte a nyugdíjkorhatárt – amit ugye állandóan emelnek mostanában – és így többé-kevésbé tisztességes nyugdíjra van reménye.

Ezzel szemben manapság az a jellemző, hogy a leghűségesebb munkatársak alól is kicsusszan a munkahely, sokan ötven felett válnak állásnélkülivé, s kényszerülnek új karriert építeni. Ha tartósan munkanélküliek vagy vállalkozásba kezdenek, illetve idős szülőt gondoznak, akkor is érdemes figyelniük arra, hogy legalább a szükséges szolgálati idő meglegyen.

A nyugdíjjogosultságot és a nyugellátások megállapítását, folyósítását a többször módosított 1997.évi LXXXI. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény – Nytv. – szabályozza. A jogszabályból most az öregségi nyugdíj megállapítása érdekében elismerhető szolgálati időt kodifikáló paragrafusokat vettük számba.

A szolgálati idő definíciója szerint az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Tehát főszabályként szolgálati idő az, ami után valaki – a munkáltató, a természetes személy vagy valamilyen ellátást folyósító szervezet – befizette a járulékot. Fontos, hogy mindez igazolható is legyen.

Szolgálati idők jelesül:

• munkajogviszony (igazolható vagy vélelmezett járulékfizetéssel fedezve)
• mezőgazdasági őstermelő (nyugdíjjárulék megfizetése mellett)
• egyéni vagy társas vállalkozás tagja, segítő családtag nyugdíjjárulékkal fedezett időszaka
• a biztosítással járó jogviszony1998. január 1. napját megelőző (azaz a mostani nyugdíjtörvény előtti) időszakot az 1997.december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni (ez a törvény nem részletezi!)
• nyugellátás szerzése céljából megállapodást is lehet kötni szolgálati idő megszerzésére és járulékfizetésre
• egyházi személyként eltöltött időszak, ha az egyházi jogi személy a járulékot megfizette
• gyermeknevelési, otthongondozási, ápolási díjak időszaka (utóbbi idős szülő gondozása esetén is releváns!)
• a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő
• táppénz, betegszabadság és ilyen típusú ellátások időtartama
• álláskeresési támogatás időtartama
• munka-rehabilitáció, fejlesztési jogviszony időtartama
• rehabilitációs járadék folyósításának ideje
• az Európai Unió tisztviselőinek és alkalmazottainak szolgálati ideje (más jogszabály alapján)
• a szociális szövetkezeti tag tagi munkavégzésének időtartama
• egészségügyi dolgozók önkéntes többletmunkavégzése (bizonyos szabályok szerint)
• rendvédelmi vagy NAV egészségkárosodási járadék időtartama
• jogviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig eltelt időszak
• felsőfokú tanulmány 1998.január 1. előtt (csak az első diploma megszerzése nappali tagozaton, és csak a megszerzéshez szükséges időtartam, viszont a tanulmányi szünet is beleszámít)
• külföldi tanulmány is, de különös szabályok szerint (ha illetékes hatóság szakvéleménye egyenértékűnek ismeri el)

NEM minősül szolgálati időnek

• a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartama, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetése nem történt
• a letartóztatás, szabadságvesztés időtartama, kivéve ha az illetőt jogerősen felmentették vagy a büntetőeljárást megszüntették
• a saját jogú nyugellátás melletti kereső tevékenység időtartama

A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni és 365 napot kell egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot csak egyszer lehet figyelembe venni. A szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni, ez a fő szabály, de nyilvántartás hiányában egyéb hitelt érdemlő igazolásokkal is pótolni lehet, amire érdemes felkészülni (például a régi bájos munkakönyv kerüljön elő a föld alól is!).