Budai várséták a paripák nyomában

Egy városrész felfedezésének legjobb módja, ha gyalog, szakértő vezetésével tesszük. Ezúttal a Budai Várnegyedben jártunk, a Várkapitányság által szervezett tematikus túrán, mely Hauszmann Alajos építész – Ybl tanítványa – munkásságát mutatja be. A Lovardát és a Testőrpalotát vettük szemügyre.

A BUDAI VÁRSÉTÁKON – az ígéret szerint – feltárul a Várnegyed eddig ismeretlen oldala. A sétavezetők elmesélik a budai vár 800 éves történelmét és megmutatják a különböző korok páratlan kulturális és művészeti értékeit. A Nemzeti Hauszmann Program keretében újjászületett Lovarda ma már valójában egy rendezvényhelyszín és földi halandó számára csak a várséták keretében látogatható.

A második világháború komoly, de nem jóvátehetetlen sérüléseket okozott az épületen, a kommunista rezsim mégis a lebontás mellett döntött. Így az eredeti – Hauszmann által tervezett épület – mindössze ötven évig állt. 2021-ben azonban átadták az egykori épület korhű hasonmását, amelyet most látogathatunk. A rendkívül élvezetes, szakavatott és elhivatott művészettörténész által vezetett túrán mindent megtudhatunk az eredeti épületről is.

Ferenc József névjegye

Kiderül például, hogy bár több helyen viseli az épület Ferenc József császár monogramját, maga az uralkodó talán ha egyszer járt itt, akkor is csak azért, hogy az egyébként a magyar fővárosban élő unokája lovastréningjét megnézze. Pedig a királyi páholy bármikor rendelkezésére állt volna.

A lófékező szobra

Az épület bejáratánál található Csikósudvar páratlan műalkotást tartogat. Az alkotó, Vastagh György (1868-1946) nem bronzból öntötte a lovát fékező csikós alakját, hanem rézlemezekből illesztette össze. A monumentális szobor 1937-ben megjárta a párizsi világkiállítást, egy egész „ménessel” együtt. Vastagh György ugyanis több mint száz, lovakat formáló szobrot készített, anatómiai részletességgel örökítette meg a Magyarországon tenyésztett lófajtákat. 60 alkotást a British Museum vásárolt meg később, de profiltisztitás miatt ezek ma már a londoni természettudományi múzeumban láthatók. A többi lószobor egy része a Mezőgazdasági Múzeum tárlatában kapott helyet, vagy az Állatorvostudományi Egyetem anatómiai szemléltető tárházát gyarapítja. A herendi porcelánból, kézzel készített másolatok aranyárban ma is megrendelhetők.

A Lovarda belülről

A Lovarda végében a 6-állásos melegedő istállót találjuk, ami ma már nincs bokszokra osztva, hiszen a rendezvényterem catering-konyhája kapott itt helyet. De roppant találékony módon azért az elválasztó rácsok – más elrendezésben – ma is láthatók. Innen lépcső visz fel a zenekari páholyba visz, ami éppen szemben van a királyi páhollyal. A látogatók a lelátókat szokták hiányolni, mondja el a túravezető, de csalódás ide vagy oda, ilyenek nem voltak. Ez ugyanis királyi lovarda volt, nem a köznép szórakoztatását szolgálta.

A tetőszerkezet tartós borovi fenyőből, faragott díszítésekkel lett helyreállítva, az óriási ablakok Róth Miksa (1865-1944) keze nyomát őrzik, fehér és zöld üvegtáblákkal. Mivel csak fekete-fehér fotók maradtak fönn, a kutatóknak egészen a salgótarjáni üvegmúzeumig kellett menniük, hogy a Hauszmann-féle zöld színt pontosabban be tudják azonosítani és itt alkalmazni.

Hasonló tetőszerkezet egyébként a nádasdladányi Nádasdy-kastélyban a Hősök csarnokát borítja, ami szintén Hauszmann munkája. Innen lehetett meríteni. Az anyaghasználatot pedig korabeli számlák, szállítólevelek tanúsítják.

Ma viszont egy rendezvénytermet tisztelhetünk a Lovardában, de a padlószerkezet úgy van kialakítva, hogy bármikor felszedhető és lovas bemutatók számára a manézs homokos fűrészporral is beborítható. Erre azonban még nem volt példa a 2021.évi megnyitó óta, hiszen az elegáns állami és magánrendezvények így is kellő kihasználtságot biztosítanak.

Tematikus séták változatosan

A budai várséták keretében számos tematikus túraútvonal fedezhető fel szakértő vezetéssel. Ha a polgárság és a zsidóság nyomába erednénk, ha megtudnánk, hogyan lett az erődítményből palota, ha a Habsburgokat szeretnénk tetten érni, vagy Sisi császárné magyarságot szerető szemszögéből tájékozódnánk, illetve ha mégsem engednénk a ’48-ból, ezt mind-mind átélhetjük. Az épületek mesélnek, a túravezetők sztoriznak, a látogatók pedig szórakozva tanulhatnak. Tájékozódni a www.budaivarsetak.hu  honlapon lehet.

További belföldi utazási tartalmak a legjobbkor.hu kínálatában.