Ma bárkinek rendelkezésére áll a lehetőség, hogy megduplázza, megsokszorozza – vagy éppen elbukja – a nehezen összekuporgatott vagy megörökölt vagyonkáját. Az online kereskedés világában üres a parkett, a kereskedők számítógépeik előtt ülve, grafikonokat figyelve spekulálnak, időnként megroppantva kis államok sérülékeny devizáit akár. Egy nagy pénzügyi kaszinó ez, ami vérre megy.
Pénzpiaci szereplők a kibocsátók, a befektetők, a közvetítők (ügynökök vagy brókerek), a kereskedők (dealerek), az értékpapír befektetési társaságok, a bankok és a felügyeleti szervek. Az ügynök a megbízó nevében és számlájára, a bróker a saját nevében, de a megbízó javára, a kereskedő pedig a saját nevében és számlájára köti az ügyleteket.
A kereskedés tárgya szerint megkülönböztetjük a betéti és a hitelpiacot, valamint az értékpapír-, áru- és devizapiacokat.
Hozzáférés, jogosultság tekintetében vannak a nyílt piacok (ilyenek a tőzsdék) és vannak a zárt piacok, amilyen például a bankközi piac, ahol a bankok egymástól vesznek fel hiteleket illetve helyeznek el betéteket.
Más megközelítésben van az ún. elsődleges piac, ami az értékpapír-kibocsájtásokat – azaz a jegyzéseket – jelenti, és van a másodlagos piac, ahol a már korábban kibocsájtott tényleges és derivált pénz- és tőkepiaci termékekkel kereskednek.
Az időbeliség alapján megkülönböztetjük a pénzpiacot, ahol a rövid (éven belüli) lejáratú eszközökkel, devizával, értékpapírral kereskednek. A tőkepiac ezzel szemben az, ahol a hosszú vagy lejárat nélküli eszközök forognak, ilyen például a részvénypiac, hisz a részvényeknek nincs lejárata. De ide tartozik az éven túli lejáratú államkötvények másodlagos forgalma is.
Az ügyletek esedékessége szerint beszélhetünk azonnali (spot, prompt) piacról, ahol a teljesülés az ügylet megkötéséhez képest egy viszonylag közeli időpontban valósul meg, általában 2-5 nap között. Tehát az azonnali sem azonnali, ez a gap teszi lehetővé a spekulatív – és egyben kiemelten kockázatos – ún. short ügyleteket. Az esedékesség szerint a másik fajta piac a határidős piac. Utóbbinál is szigorú tőzsdeszabályzat érvényesül, mely megszabja a lehetséges termékeket, határidőket, volumeneket, árlépésközöket, stb.
A piac koncentráltsága szerint ismerünk koncentrált és dekoncentrált piacokat. A koncentrált piacok klasszikus példái az aukció, a tender, a tőzsde és a tőzsdén kívüli szervezett piac. A dekoncentrált piac pedig minden, ami a szervezett piacokon kívül zajlik, tehát például az áruk és szolgáltatások bel- és külkereskedelme.
A nyílt pénz- és tőkepiacokon a magánembernek is lehetősége van kockáztatni, de mindig egy brókercégen keresztül, ahol lehet, hogy a bróker nem is élő ember, hanem egy számítógépes szoftver. A világ bármely tőzsdéjén spekulálhatunk úgy, hogy ki sem mozdulunk otthonról. Érdemes is lehet a családi kassza egy részét például részvényekben fialtatni, de lehetőleg stabil fundamentummal rendelkező papírokat vagy osztalékra jogosító részvényeket vásároljunk hosszabb távra, és kerüljük a shortolást, mert az csak a profiknak való. A laikusok jó eséllyel és viszonylag hamar elveszítik a befektetett tőkéjüket, ez bebizonyított statisztikai tény.
Forrás: Pallas 70, mérlegképes könyvelő tanfolyam, Dr.Harnos László pénzügyi előadása
