Szakképzés – Felnőtteknek is nyitva!

2021.10.23. | A szerző: Pap Mária, Anyagi biztonság, Képzés

Tanulás élethosszig

Legyen szó gyerekről, unokáról vagy saját magunkról: tanulni élethosszig kötelező. Nyakunkon a  negyedik ipari forradalom, ejtsünk tehát szót a szakképzésről!

A Szakképzés 4.0 nemzeti keretstratégia

A 2019-ben elfogadott nemzeti keretstratégia paradigmaváltó alapvetése, hogy a nappali vagy esti tagozatos szakképzés bárkinek ingyenesen nyitva áll, aki első vagy második szakmáját szeretné megszerezni, életszakasztól függetlenül.  A gyorstalpaló OKJ-s képzések ideje lejárt, csak akkreditált képzőhelyen, iskolarendszerben szerezhető végzettség. Akár diplomások, magasabb beosztásban dolgozók vagy karrierváltók is eljuthatnak gondolatban arra, hogy egy-két jó szakma kreativitás és megélhetés szempontjából jó választás lehet. A hagyományos „kétkezi” szakmák ideje szintén múlóban van, mert erősen teret nyer a mesterséges intelligencia, de a gép lelke továbbra is az ember marad.

Diplomásnak átképzés

Hirtelen ötlettől vezérelve, a kiégés elől menekülve, egy többdiplomás újságíró ismerősöm úgy döntött, hogy megvalósítja régi álmát és kitanulja a kárpitos szakmát. A felvételin megkérdezték tőle, hogy van-e bármilyen szakmája, mire elkezdte sorolni felsőfokú végzettségeit. A bizottság elnöke félbeszakította és visszakérdezett: mondom, szakmája? (Idő közben kitanulta, megszerezte, kárpitos műhelyben dolgozik, és roppant módon élvezi.)

Az ipari forradalmak evolúciója

Az emberiség a negyedik ipari forradalmát éli. A  klasszikus iskolai tananyagok szerint az ipari forradalom egy átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változás volt, amely 1769 és 1850 között zajlott, először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban. Az átalakulás az eleinte szénfűtésű gőzgép feltalálásával és a textilüzemekben elindult gépesítéssel kezdődött. Újabb lendületet adott a folyamatnak a gőzhajtású hajók, csónakok és a gőzvasút bevezetése. (forrás: wikipedia)

A folyamatok a 19. században  újabb forradalmi változásokat eredményeztek és még jobban elterjedtek a Földön.  Ezt nevezzük második ipari forradalomnak. Ekkor terjedt el a villamosság és jelent meg a harmadik szektor, azaz a szolgáltató ipar. A világgazdaság vezető hatalmává Németország és az Amerikai Egyesült Államok váltak.

A harmadik ipari forradalom a programozható memóriájú vezérlőkkel és számítógépekkel megvalósított részleges automatizáltság kialakulásának korszaka, mely az 1970-es években kezdődött. Ekkor már megjelentek az első robotok.

A negyedik ipari forradalom jelenleg zajlik a szemünk előtt. Ez az információs és kommunikációs technológiák ipari alkalmazását jelenti, és sokszor Ipar 4.0-ként emlegetik. A számítástechnikával már korábban kibővített gyártási rendszereket most egymással is kommunikáló hálózatokba kapcsolják. Sok helyen a gyártás már-már teljesen automatikussá válik.

Foglalkoztatás Magyarországon

A negyedik ipari forradalom kihívásaira reagál tehát a Szakképzés 4.0, a szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája, melyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium a 1168/2019 (III.28.) Kormányhatározatba foglalva fogadtatott el.

A stratégia bevezetője szerint „2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliség, és 800 ezerrel többen dolgoznak. A foglalkoztatottak száma eléri a 4,5 millió főt. Több százezer családban váltotta fel a segélyt a munka, és jobban megszilárdult a munkaalapú társadalom. Szükség van a jó szakemberekre és az ő megbecsülésükre. Ezért osztrák mintára, a piaci szereplőkkel szövetségben, a kamarák és a vállalatok kezdeményezésére még gyakorlatiasabbá és vonzóbbá szeretnénk tenni a szakképzést.” Cél, hogy „a szakképzésből kikerülő szakemberek teljes értékűen be tudjanak kapcsolódni a munka világába, és az alapkompetenciákon túl rendelkezzenek olyan készségekkel, kompetenciákkal, amelyek megalapozzák a gazdaság által igényelt képzettség elsajátítását és az egész életen át tartó tanulást.”

Új munkakörök, versenyképes életpálya

A negyedik ipari forradalom korszakában új munkakörök és foglalkozások jönnek létre, ezért fontos, hogy a legfrissebb technológiai tudással is rendelkező gyakorlati oktatók tanítsanak. A piacképes tudással rendelkező szaktanároknak versenyképes életpályát és jövedelmet szükséges biztosítani. A magas szintű szakmai ismeretek elsajátítása érdekében a legkorszerűbben felszerelt műhelyekre és laboratóriumokra van szükség. A szakmai képzés intézményeinek minősége valós képzési, majd karrier alternatívát kell, hogy jelentsen a pályaválasztó diákok számára, mivel „MA KELL OKTATNUNK A JÖVŐT” – szögezi le a stratégia.

Szakmát tanulni lehet általános iskola vagy érettségi után, szerte az országban, nappali tagozaton. A munka melletti felnőttképzés jellemzően esti oktatás keretei között zajlik. Ha gyermek, unoka, vagy mi magunk, azaz az 50 feletti korosztály keresi a lehetőségeket, a szakképzési centrumok listáját és kínálatát megtalálja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján. 

Multinacionális versus KKV

Külön kihívás a Magyarországra települő multinacionális vállalatok kiszolgálása szakképzett munkaerővel. Ezekre láthatunk úttörő példákat Győrben (Audi), Kecskeméten (Mercedes), és újabban Békés megyében, a Gyulára települő Airbus helikopteralkatrész-gyár kapcsán, melyek komoly duális képzési együttműködéseket alakítanak ki az adott térségben.

A kreatív és lakossági szolgáltatói szakmák (fotós, fodrász, egyebek) esetén, ahol a felvevő piac inkább a KKV-szektor, nehezebb megoldani az egyenletes színvonalú és teljes vertikumú gyakorlati oktatást külső helyszínen, így az iskolák saját szakoktatókkal, komoly műhelybázissal kell, hogy rendelkezzenek.

Foto: carpenter by pexels-burst-374861

Képzés témában ezt írtuk még. 

NÉVNAPOK

Gerzson

KÖVESS MINKET!

AJÁNLÓ

Share This

Megosztás

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!