Mit tudunk Ukrajnáról?
Mit is tud egy átlagos magyar olvasó országa legnagyobb szomszédjáról, Ukrajnáról? Történetéről, szép tájairól, netán kultúrájáról? Az egyik 2020-as felmérés alapján merem állítani, hogy szinte semmit.
A kedves szerkesztőség a legjobbkor talált meg engem: sok-sok éven keresztül írtam Magyarországról, most pedig, Ukrajnát is egyre jobban megismerve – kezdem megismertetni vele a magyar olvasóközönséget.
Úgy érzem, hogy itt a történelmi alapokkal érdemes elkezdeni, ráadásul olyanokkal, amelyekben a magyarok nyomait is megtaláljuk.
Város a Dnyeper partján
A mai Ukrajna azzal kezdődik, hogy a Dnyeper folyó dombos partján valamikor az ötödik század vége felé megalakult egy város, amelyiket a legenda szerint négy testvér alapított meg. A várost a legidősebbik testvérről, Kijről nevezték el, és azóta is Kijevnek hívjak. A városka nőtt, fejlődött, majd négy évszázad elteltével a szláv törzseket a Rusz nevű állam keretein belül egyesítette. (Címlapfotó: Kijev alapítói by Kabish Szvetlána)
A középkori Rusz (mint ma az utódja, Ukrajna) nagy útkereszteződés volt: északról vonultak a gazdag Bizánc felé a harcias skandinávok (varégok), keletről nyomultak a kazárok, besenyők, kunok és a magyarok is. És itt következik az első, férfibarátságról szóló sztorim.
foto: Lavra kolostor by Kabish Szvetlána
Magyar domb – a honfoglalók pihenője
A Dnyeper mentén húzódó kijevi dombok egyike most is őrzi ennek az emlékét. A neve: Magyar domb vagy Aszkold sírja. A régi krónika írja, hogy ott állt „Olma udvara”, és Brajcsevszkij nevű kutató szerint ez a bizonyos Olma nem volt más, mint Álmos vezér – aki, a magyarokat a Kárpátok felé vezetve, nem egy rövid pihenőre állt meg Kijevnél, hanem jóval tovább maradt ott, és nem sátrakat állított fel, hanem rendes falut épített. Mi több, a történész úgy véli, hogy Olma-Álmos jó barátságban volt az akkori kijevi fejedelemmel, Aszkolddal, és halála után templomot emelt a tiszteletére. Ezen a helyen most is van egy kis templom, öreg fákkal és sok virággal körülvéve; egy figyelmes és kíváncsi turista „a középkori magyar falu” emléktáblát is megtalálja mellette.
Szent Mózes, aki ellenállt egy asszony bájainak
A következő sztorim a szenvedélyekről szól. Ez már a tizenegyedik század eleje. Szent Volodimir fejedelem halála után az örökösei harcolnak a trónért. Közülük a két testvérnek három magyar zsoldosa vagy testőre is van. Szintén testvérek, nevük Mózes, Efrém és György. Sajnos a harcias magyarok sem tudták megvédeni a fiukat, György életét vesztette. Ez annyira megrázta Efrémet és Mózest, hogy mindketten a szerzetesség mellett döntöttek: Efrém a mai Oroszország felé indult és Torzsok városban alapított kolostort, Mózes pedig Kijevben, a barlangkolostorban maradt és ott halt meg. Mózes Ugrin, azaz Magyar Mózes mumifikált testét az aranykupolás Lavra kolostor barlangrendszere máig őrzi. Szeretnétek tudni, hol itt a szenvedély? Mózes életének egy drámai jelenetében: mielőtt szerzetes lett, egy gazdag asszony úgy megkívánta, hogy előbb kedvességgel, majd pedig kegyetlen kínzásokkal akarta megszerezni, mind sikertelenül. A lelki és testi tisztasága megőrzéséért, a kitartásáért a pravoszláv egyház szentté avatta Mózest.
foto: Szófia Székesegyház by Kabish Szvetlána
András király feleséget hozott haza
Most pedig a megérdemelt love story következik, amelyiket szintén az ezeréves múltban találjuk. 1019-ben a Rusz trónra Jaroszláv fejedelem lépett. Kb. négy évvel előbb Magyarországon, Vászoly (Vazul) hercegnek, Taksony fejedelem unokájának fia született. Biztosan tudjátok, hogy Imre herceg halála után Szent István király megvakíttatta Vászolyt, a potenciális trónjelöltet, és hogy a gyerekeinek menekülniük kellett az országból. Több év vándorlás után Vászoly fia, az akkor 17-18 éves fiatalember a nagy és gazdag, aranykorát élő Kijevbe érkezett és közel 12 évet töltött Rusz uralkodójának az udvaránál, a kijevi Szofia székesegyházban. Mit csinált ott? Biztosan szórakozott, vadászott, részt vett a hadjáratokban – mint a szintén ott nevelkedő Harald svéd herceg is. Lehet, hogy tanult – Jaroszlávnak hatalmas könyvtára volt. És… szerelmes lett a fejedelem középső lányába, akit 1046-ban feleségül vett és akivel – uralkodói pompa mellett, I. András (Endre) királyként – tért vissza Magyarországra.
Na most mondjátok, szerintetek ez a bölcs kijevi uralkodó által jól kisakkozott frigy dinasztikus házasság vagy igaz szerelem volt?
Szerintem, mindkét verzió elfér egymás mellett: gondoljuk úgy, hogy András jókor érkezett Kijevbe. Sőt, a legjobbkor. ))))
Foto: Kabish Szvetlána
