A légvédelmi szakértők azt vallják, hogy a földalatti vasút alagútja első sorban óvóhely, ahol béke idején megengedhető az utasszállító vonatok közlekedése.  Az európai nagyvárosokban a második világháború idején bizonyítottak is ezek a szuterén rejtekhelyek. 

Igen mélyen fekszik az orosz főváros, Moszkva kiterjedt metróhálózata. Ma 15 vonalból áll, melyből az elsőt 1935-ben adták át. Ez az 1-es vonal, az ún. Szokolnyicseszkaja (oroszul: Сокольническая линия). A metróhálózat – díszes és a szocializmus diadalát fennhéjázva hirdető – állomásai ma turisztikai látványosságként is közismertek. Azonban a második világháború alatt a moszkvai metró nappal a közlekedést, éjszaka a védekezést szolgálta. Az 1941. évi német bombatámadások idején közel 14 millió ember húzta itt meg magát. 

Hasznos információk az utazónak a metró használatáról és hogy mely állomásokat érdemes megcsodálni: 

https://russiau.com/using-moscow-metro/

A német fővárosban, Berlinben már 1880-ban megszületett a terv, hogy magas- és mélyvasutat építsenek. A kezdeményező Werner Siemens vállalkozó volt. Első vonalként 1902-ben a Stralauer Tor és a Potsdamer Platz közötti szakasz nyílt meg. A nemzeti szocializmus idején nem nyitottak új pályaudvarokat és a második világháború óriási károkat okozott a hálózatban. A németek is próbáltak azonban óvóhelyeket kialakítani a metró (U-Bahn) alagutak felhasználásával, már 1934-től kezdődően. A háború utáni helyreállítás csak 1950-ben fejeződött be. Az ezt követő városi vasút fejlesztések azonban Európa egyik legfrekventáltabb közlekedési rendszerét hozták létre Berlinben. 

Hasznos információk a felfedezéshez, bejáráshoz itt: 

https://www.visitberlin.de/en/s-bahn-u-bahn-bus-and-tram-so-many-ways-explore-berlin

https://www.museumsportal-berlin.de/de/museen/berliner-u-bahn-museum/

A Milleniumra épült budapesti sárga vonal, az „M1” vagy „kisföldalatti” nem szolgálhatott légvédelmi célokat, mivel közvetlenül a földfelszín alatt – tehát nem túl mélyen – található. A valóban mélyvezetésű M2 és M3 vonalak a háború után épültek. Nem is beszélve a jóval később – 2014-ben – átadott M4 vonalról. De a kialakításnál ma is szempont, hogy adott esetben polgári védelmi célokat is szolgálhassanak a föld alatti járatok. A metró alagutakban önálló működtetésre alkalmas védett szektorok találhatók, amelyek egymástól is független víz-, szennyvíz-, szellőző és hírközlő rendszerekkel vannak felszerelve. Elméletben az alagútrendszeren keresztül akár emberek menekítésére is lenne lehetőség. 

További kedvcsináló a kéregvasúthoz: 

https://www.bkv.hu/hu/muzeumok/foldalatti_vasuti_muzeum_budapest

https://welovebudapest.com/hely/millenniumi-foldalatti-vasut

Forrás: rubicon, wikipedia, russiau, visitberlin, bkv, welovebudapest