Első ránézésre a három városban nem sok közös van. Vagy mégis? Mindhárom egy-egy csodaszép folyó partjára települt, és történelmük esszenciája, pulzáló ütőere ma is a víz meg annak a partja.
Berlin folyója, a Spree
A német nyelvben a folyók neve főszabályként nőnemű, így a Spree-t „die Spree”-ként emlegetjük. (Ahogy a Duna neve is „die Donau”.) Ezzel szemben az igazán nagy, fenséges német folyók, a Rajna és a Majna – ők valamiért hímneműek: der Rhein, der Main… Na mindegy is: a Spree se nem nagy, se nem fenséges, viszont igazán bájos és kanyargós. A mai – egyesített – német fővárosban összesen több száz híd köti össze a két partját, úgyhogy keresztül-kasul remekül „andalogható” a vízi főutca. Ami különben kelet-nyugati irányban szeli át és köti össze a valamikor politikailag durván kettészakított várost. A két belvárosi végpólus egy-egy történelmi hely: a Múzeumsziget (Museumsinsel) keleten, a Charlottenburg kastély (Schloss Charlottenburg) pedig nyugaton. A kettő között kb. félúton a kormányzati negyed hipermodern épületei valamint az új Főpályaudvar (Hauptbahnhof) látható, melyek az újraegyesítés szimbólumaként a valamikori senki földjét népesítik be. Nem mellesleg ugyanebben a központi zónában találjuk a vérzivataros időket megélt parlamentet (Reichstag) és a Brandenburgi Kaput, a diadalívet, amely békére és háborúra egyaránt emlékeztet. A folyó partja remekül sétálható és biciklizhető, maga a folyó pedig rengeteg városnéző hajóval is bejárható. Remek túrákat kínál Berlin hivatalos turisztikai weboldala, a visitberlin.de.
Üvegcsodák Londonban
Bármily hihetetlen, Londonban is ki lehet fogni ragyogó napsütéses időt, ami kiválóan alkalmas egy kiadós Temze-parti sétára. A Temze (angolul: The Thames) London Központját (Central London) szeli ketté és elképesztő tárháza a város látványosságainak. A kétezer éves folyó inspirációként szolgál művészeknek, zenészeknek és íróknak. A Tower és a Big Ben közötti útvonal – akár a partokat váltogatva – jó egy órás gyalogútnak felel meg, de ne siessünk, hanem közben szenteljünk figyelmet az üveghidaknak: a Tower Bridge felső összekötője üveg járófelülettel fedett, ahol gyalogosan át tudunk sétálni egyik toronyból a másikba. Ezt érdemes akkorra időzíteni, amikor az alsó hídszintet éppen felnyitják egy hajó áthaladásakor. Nem kevésbé impozáns az átkelés a Millenium hídon (Millenium London Footbridge), ami egy gyalogos függőhíd Bankside és City városrészek között. A London híd (London Bridge) közelében található legújabb üvegcsoda az Üvegszilánk (The Shard) amely Nyugat-Európa legmagasabb épülete, és látogatható kilátó is egyben. Panoráma-rajongóknak ott van még a London Eye, az óriási forgókerék, ahonnan már csak egy ugrás utunk végcélja, a Big Ben, a londoni parlament egyik tornyán ketyegő világhíres időmérő. (Forrás: www.visitlondon.com)
Budapest vízi főutcája, a Duna
A folyásirány mentén, észak-déli irányban haladva, kezdjük a sétát a Duna fölött, a Margit híd kellős közepén, ahonnan a Parlament épülete különösen bájos szögben látható. A nyugati – budai – Duna-parton délnek fordulva eljutunk a Széchenyi Lánchídhoz, amely szép és régi (az első kőhíd Budapesten), viszont felújításra érett. A budai hídfőnél található 0-kilométerkő Magyarország virtuális közepe, innen számítják a távolságokat. Tovább délnek haladva megcsodálhatjuk a Várkert Bazár Ybl Miklós tervezte, romantikus épületét, sőt egy kis kitérővel felsétálhatunk a Budai Várba is. A császári párról elnevezett Erzsébet és Ferencz József (ma: Szabadság) hidak a jin és jang megtestesítője Budapesten. Ha bírjuk még szusszal, érdemes elsétálni akár a Lágymányosi (ma Rákóczi) hídhoz a budai oldalon. Ha itt átkelünk a keleti – azaz a pesti – oldalra, a Milleniumi Városközpontban találjuk magunkat, a művészet fellegvárai, a Művészetek Palotája (mupa.hu) és a Nemzeti Színház található itt.
