Mikor úgy gondolod, hogy jó ötlet egy másik szakma…

2024.01.19. | A szerző: Dedák Angéla, Anyagi biztonság, Önmegvalósítás

4 éve már, hogy kárpitos lettem…feldobta a Facebook.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve,  pár évvel ezelőtt megengedtem, hogy a kreatív énem előtérbe helyezkedjen és beiratkoztam egy szakmunkásképző iskolába, egy kétéves, kárpitos szakmát adó tanfolyamra. A 2 diplomám mellé jó ötletnek tűnt.  Mindig mosolyt csal az arcomra, ha eszembe jut az alábbi sztori, mely a beiratkozáskor történt (bocs, biztos meséltem már többeknek!)A személyesen történő jelentkezéskor megkérdezték, hogy rendelkezem-e már szakmával. Kis gondolkodás után rávágtam, igen! marketing szakértő vagyok. A tanár, aki később a vezető oktatóm lett, rám nézett és mint a kisiskolásnak, elmondta még egyszer: „Mondom szaaakmaaa…. szaaakmaaa…!”

Kárpitos leszek vagy katona

Hát nem semmi áldozat volt! Minden csütörtökön esti, több órás fejtágítás, szombatonként műhelyoktatás. Elmélet és gyakorlat. A tanulást és a fizikai munkát is nagyon élveztem, rengeteg új és érdekes ismeretet kaptam, ragasztó- és szabász  gépeken tanultam meg dolgozni, ipari gépeken varrhattam. Sikeres vizsga után, ami egy hagyományos szék teljes kárpitozása volt, kárpitos szakmunkás bizonyítvány büszke tulajdonosa lettem. 

A gyakorlat még várat magára

Jó lesz ez még valamire, gondoltam.  Arra biztos, hogy nagy elánnal összevásároltam egy csomó, jobb napokat látott széket, nehogy hiányom legyen, ha majd nekikezdek kárpitozni. Ma már azt mondom, hogy a nyugdíjas éveimre várnak. Majd akkor. Maradtam a turizmus szakmánál😊 és a napi rutinnál. Telnek az évek, a lomtalanítások idején néhány kis porostól már meg is váltam. Valahogy ezzel a szakmával is úgy vagyok, mint a tanári diplomámmal. Jó lesz valamire. Megszereztem, tanítottam 1-2 évet, aztán jött a nagy szerelem, a turizmus. 35 év után a covid adott egy nagy pofont és munkanélküli lettem. Ekkor poroltam le a magyar-orosz tanári diplomámat és mentem el – idegenvezetői végzettséggel – idegenvezetőket tanítani. Kihúzott a pácból.

A kárpitostudás sosem vész el

A szakmunkás bizonyítvány sem kér enni, a tudás még bennem van és várja, hogy megnyílhasson, amikor már nem a napi 8 órás köreimet futom. Kivárok. A Pinterest  oldalakon a kedvenceim a bútorátalakításokról  és kárpitos munkákról szóló videók.  Lejátszásuk során sokszor örömmel regisztrálom,  ezt tudom, ezt tanultam és még emlékszem rá.  Hisz a tudás nem vész el, de muszáj szinten tartani. Én így próbálkozom. 

Majd egyszer, pár év múlva nyugdíjasként újból előkerülnek azok a székek a tároló mélyéről és új életet adok nekik. Ők meg nekem. 

 Szakképzésről szóló cikkünk itt olvasható

 

 

NÉVNAPOK

Jusztin

KÖVESS MINKET!

AJÁNLÓ

Share This

Megosztás

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!