Kazahsztán fővárosa a futurisztikus és klasszikus Nur-Sultan

2021.06.01. | A szerző: Dedák Angéla, külföldi úticél, Utazási tippek

Sorozat:  volt CCCP köztársaságok – 2021-ben

Egy-egy volt szovjet, szocialista köztársaságból kiragadott városok, régiók, természeti úticélok jelenét mutatom be, hogy kedvet csináljak felkeresésükhöz. 

 

Kazahsztán fővárosa a futurisztikus és klasszikus Nur-Sultan

 

A Kaszpi tengertől az Altaj hegységig húzódik a Kazah Köztársaság (Reszpublika Kazahsztán) a föld kilencedik legnagyobb országa. 

Kazahsztán 1990. október 25-én még a szovjet hatalom idején lett szuverén köztársaság. Függetlenségét csak egy év múlva, 1991. december 16-án ismerte el a Szovjetunió. Ekkor lett a köztársaság elnöke a határozott elképzelésekkel rendelkező Nurszultan Nazarbajev. 

A szocialista köztársaság fővárosa Alma-Ata volt. 1997-ben döntöttek arról, hogy a déli fekvésű Almaty-ból az ország északi, de mégis központibb elhelyezkedésű Asztanába helyezik át a fővárost. 2019-ben, amikor az ország első és idáig egyetlen elnöke – Nurszultan Nazarbajev 2019-ben meghalt, a város nevét az elnök keresztnevére változtatták azaz, Nur-Sultan-ra.  Az új és az egykori főváros távolsága 1318 km. Az ország száraz, füves pusztai zónájába telepített fővárosban és környékén körülbelül 1 millió ember él. A város az Isim (vagy nevezik Esilnek is) folyó árterületén fekszik. 

Az ország éghajlatára a nagyon hideg tél, rövid, de gyönyörű a tavasz és a meleg nyár jellemző. Úgy tartják, hogy a globális felmelegedés annyit változtatott a főváros átlagos téli hőmérsékletén, hogy a mínusz 40 fok helyett mínusz 30 fokot mérnek. Nem csoda, hogy Nur-Sultán, Ulánbátor, Mongólia fővárosa után, a világ második leghidegebb fővárosa. Nyáron a legmelegebb idő 26 fok körüli hőmérséklet… a városban. De ha egy sztyeppei kirándulást szeretnénk beiktatni programunkba számolni lehet akár 40 fokos rekkenő hőséggel is. Azaz Kazahsztán éghajlatában nincsenek átlagos Celsius fokok. Az ország különböző, egymástól több ezer kilométerre fekvő területein a legmeglepőbb éghajlati viszonyokkal találkozhatunk. 

Nazarbajev elnöki posztra lépésekor felismerte, hogy Kazahsztán népessége folyamatosan növekszik és lassan meghaladja az ország 1990-es évekbeli kapacitását. Rájuk építette az ország jövőjét. Gazdaságilag előnyös terepen – természetes hídként Európa és Ázsia között – Eurázsia kommunikációs, logisztikai és pénzügyi központját kívánta létrehozni, csak meg kellett teremtenie hozzá az infrastruktúrát.

Elképzelését a rendelkezésére álló 28 év alatt sikerült megvalósítania és Asztana, a főváros lett az ország legnagyobb gazdasági és politikai központja. 

Építészete igazi turista látványosság: a keleti és nyugati jegyek keveréke adja azt a különleges formát, mely európai szemmel lenyűgöző. A számos nemzetközi hírű építészt foglalkoztatott, hogy terveikkel világraszóló csoda házakat varázsoljanak Asztanába. 

A látvány mellett a Lonely Planet sem ment el szótlanul, Nur-Sultant a sztyeppe Szingapúrjának nevezte. 

Az Isim folyó mintegy választóvonalként szolgál a főváros építészeti különbözőségeinél. Az egyik parton régi Asztanát, míg a másikon Nazarbajev elnök nagyratörő terveit kifejező új városrész láthatjuk.

A fővárost jelképe a 103 méter magas Baiterek torony, melynek 93 méter magasságában kilátó található, ahonnan elénk tárul a város panorámája. Fent a magasban a kilátó legfőbb attrakciója Nurszultán Nazarbajev elnök kézlenyomata. Úgy tartják, ha a lenyomatba tesszük saját kezünket és elmormoljuk kívánságunkat, az rövidesen teljesülni fog. Hisz, amit az elnök elhatározott azt megvalósult. Ezért van az, hogy a kazah lakosság akár hosszas sorban állással is, de kivárja a pillanatot, hogy kezüket az elnökére helyezzék, így tisztelegve az országot erős lábakra állító vezérük előtt. 

A Baiterek torony egy legendás életfát szimbolizál, melynek tetejére Samruk, a mitikus varázsmadár minden évben egy aranytojást tojik. Aydahar, az életfa lábánál rejtőzködő sárkány ezt időről-időre ellopja. Samruk, a varázsmadár szembeszáll a sárkánnyal és visszalopja a tojást a gonosztól. A kazah sztyeppék népe ezzel a legendával magyarázta a nappal és az éjszaka váltakozását, a nyári és téli napfordulót és az élet-halál körforgását. 

Baiterek legendája nyomán Kazahsztán több települése is viseli ezt a mitikus nevet.  Így nevezték el Kazahsztán legfontosabb politikai lapját és a fővárosi futballklub is e varázslatos nevet választotta. 

Nur-Sultan másik nevezetessége a világ legnagyobb sátra, mely egy hatalmas, többfunkciós bevásárló központot rejt magában. A neofuturista stílusban épült Khan Shatyr, azaz a Kán Sátra építészeti projektet Nurszultan Nazarbajev elnök 2006. december 9-én mutatta be. A hatalmas elliptikus talpra épülő sátor 140 000 négyzetméteren terül el és 150 m magas. Számtalan vendéglátó helyiség, mozi és kis vidámpark mellett az épületben még felfedezhetünk egy fedett „tengerparti” strandot is. Kialakításának célja is az volt, hogy a főváros lakossága a zord időkben is egy kellemes klímájú „nyaralóhelyet” találjon.  A sátor egy „dőlt jurta” formára emlékeztet, melynek tervezője az angol Norman Foster, aki egyébként a főváros másik ikonikus épületét a Béke és a Megbékélés piramispalotáját is tervezte. 

A Béke és Megbékélés Palotája a modern és az ókori piramisok közötti építészeti kapocs.  Az épület bemutató helyszíne a világ összes vallásának, oktatási központtal kiegészítve. Helyet ad Kazahsztán földrajzi és etnikai központjának és egy 1500 férőhelyes Operaháznak. A szélsőséges időjárási környezet miatt a mérnökök legnagyobb kihívása egy olyan acél és beton váz megalkotása volt, amely képes ellenállni a mínusz 40 és plusz 40 Celsius fok közötti hőmérséklet okozta tágulásoknak és összehúzódásoknak. A gyönyörű üvegpiramis az Isim folyó bal partjának kiemelkedő látványossága.

Ez a partszakasz észrevehetően ellentétje az elnöki dicsekvést mutató jobboldali területnek. A XIX. századi és a szovjet időszak régi épületei és látnivalói a múltba kalauzolnak. 

Itt találjuk a város legrégebbi épületét a Saken Seifullin Múzeumot, Matvey Kubrin vagy Moiseev kereskedő házát, amelyek több mint 100 évvel ezelőtt épültek.

A partszakasz Nazarbajev alkotta új épülete a hófehér Hazret Sultan mecset, mely Közép-Ázsia legnagyobb mecsetje. Nevét az elnök javaslatára kapta: Hazret Sultan jelentése Szent Szultán. Az építkezés 3 évig tartott, mintegy 1000-1500 munkás vett részt benne. Klasszikus iszlám stílusban épült mecset díszítésében megtaláljuk a kazah nép művészeti jegyeit. A mecset egy 11 hektáros területen fekszik, mely ünnepnapokon akár tízezer hívőnek is helyet biztosít. A mecset maga ötezer férőhelyes. Az objektum több funkcióval rendelkezik, így a fürdési rituáléknak, a tantermes oktatásnak, esküvői ceremóniáknak és a csendre vágyó, elmélyülni kívánó Koránt olvasó hívőknek is helyet biztosít. 

és még Kazahsztánról:

Az ország hivatalos pénzneme a tenge. Lakosságának nagyobb része muzulmán. Bár a hivatalos nyelv az orosz, a köznapi emberek nem nagyon beszélik, ők maradtak a kazah nyelvnél, mely a török nyelvcsaládhoz tartozik.  A hivatalokban, a turistás helyeken azonban boldogulhatunk az orosz nyelvvel.

NÉVNAPOK

Jusztin

KÖVESS MINKET!

AJÁNLÓ

Share This

Megosztás

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!